Világanyám

megszabadított univerzum, gyönyörű univerzum.

Egy estém Pripyatban

Osztály, vigyázz!
Milyen nap van ma?

Április huszonnyolc!

Ki a mi vezérünk?

Gorbacsov elvtárs!

Nagyon jó. Akkor most énekeljük el közösen a himnuszt!

Szövetségbe forrt szabad köztársaságok
A Nagy Oroszország kovácsolta— [sziréna]

Внимание, внимание! Уважаемые товарищи! Сообщить Вам, что в связи с несчастным случаем на производстве в атомной электростанции, население города было эвакуировано временно. Спасибо за ваше понимание.[1]

Figyelem, figyelem. Kedves elvtársak. Tájékoztatjuk önöket, hogy az erőműben bekövetkezett váratlan baleset miatt a város lakosságát átmenetileg evakuáljuk. Szíves megértésüket köszönjük.

Внимание, внимание! Уважаемые товарищи…[szélzúgás]
[varjak]

Mit akarnak itt? Ez nem turistalátványosság. Menjenek innen.
Engedélyük van? Mutassa. Na jól van menjenek.
Read More

slamvers , , , Leave a Comment

Learning to live

Now that I stand here, some time has passed,
And I got back to the beginning of things,
Acquired all that’s common to wish
In the place I’m coming from:
I have a job. Appreciation.
A family. A room of my own.
I don’t have to live on bread and milk alone,
Nor standing in lines for chicken bones—
For one still dreams lukewarm comfort
Behind their purple hyperbole,
A fuzzy, neverending project
No one knows who ordered or what was the original plan,
While tallying the deadline on their skin,
And it’s just enough not to remember:
Happiness is not an end but the means.
Read More

poetry , , , 2 hozzászólás

úriember-szindróma slam

(közös slam Pongrácz Zsuzsival)

20 éves vagyok és még sose voltam nővel.
még csak nem is csókolóztam.

te szegény.

a lányok tudomást se vesznek rólam!
pedig én mindig is egy igazi lovag voltam.
tizedikben rózsát szedtem a Kittinek, össze-vissza szurkálta a kezemet, és napokig fájt; de ő csak azt mondta, hagyjam békén. hogy lehet az, hogy egy lány nem örül a virágnak?

talán csak te nem jöttél be neki.

bezzeg a Józsi az bejött. pedig az csak egy bunkó focista, ráadásul még cigány is, asszem. érted, még neki is előbb lesz barátnője, mint nekem?

ne cigányozz légy szíves.

ne érts félre, én nem vagyok rasszista… én hiszek az egyenlőségben meg az egyenjogúságban! én tisztelem a Nőket is! de ők ezt nem értékelik.

hogyhogy nem értékelik?

én a csillagokat is lehozom nekik az égről, mégsem szeretnek.
legalább egy dugásra kellenék nekik, az is elég lenne. mert Férfiként nekem a szex is a maslow-piramis legalján van.

a legalján? mint az evés?

hát persze! a nagyikám is megmondta, hogy „a Férfi boldogságához elég egy punci meg egy jó vacsora”.
én meg már lassan rosszabbul élek, mint egy etióp kisnyugdíjas, mert hiába van infrastruktúra és közbiztonság, ha egyszer nincs lehetőségem szexelni!

maszturbálhatsz, amennyit akarsz.

nyalogassam a lekvárosüveget kívülről?
gondolj bele a helyzetembe! két éve vagyok egyetemista. az életem a szexről és a bulizásról kéne szóljon, mégis egyedül rohadok, mert a lányok szerencsétlen lúzernek tartanak, és nem akarnak járni velem.

keress egy olyan lányt, aki csak szexelni akar.

olyan nincs, hogy csak szexet akar. a Nők evolúciósan nem erre vannak kódolva, hanem az érzelmekre meg hosszú távra. vagy ha vannak is ilyenek, hát azok olyanok is. rusnya, dagadt szinglikre vagy ordas nagy ribancokra kéne fanyalodnom?

azt gondolod, hogy ez így működik.

igen! a jó nők az izomagyú bunkóra buknak, aki lépten-nyomon bántja őket és megalázza, a rendes embert meg leszarják. engem kellene választaniuk!

miért pont téged?

mert én úriember vagyok, ápolt és igényes, tökéletes entelektüel, hát nézz rám!
minden nap zuhanyzom, vannak érzelmeim, még verseket is írok. mi kell még?

mondjuk néha meghallgathatnád a másikat is—

vagy lehet, hogy az a bajuk, hogy nem vagyok elég gazdag? csak akkor vesznek emberszámba, ha tolom alájuk a kocsit, meg a Gucci táskát?

az előbb még azt mondtad, hogy tiszteled a nőket.

én tisztelem is! de nem kapok érte semmit.
pedig én csak szeretni akarok és szeretve lenni. (közönségnek) lányok, lányok, miért hagytok magamra?

úgy beszélsz, mint Elliot Rodger.

mert, ki az?

a legutóbbi amerikai ámokfutó, akiilyeneket mondott az utolsó videójában, mielőtt lövöldözni kezdett. az áldozatai: —

ja ja, emlékszem már. de az egy őrült volt.
mondjuk valahol meg tudom érteni.

meg tudod érteni??

igen. gondolom őt is folyton visszautasították és bántották a lányok.
el sem tudod képzelni, milyen szemetek tudnak lenni.

hát ez így kicsit meredek.

én egy tökéletes úriember vagyok. miért nem kellek nekik?

arra gondoltál már, hogy benned van a hiba?

miért nem vetik magukat elém?

ezt át kellene gondolnod.

tudod mit, igaza volt annak a csávónak!

megölt hat embert.

jól megmutatta azoknak a szemét kurváknak!

ijesztő vagy.

így járnak, ha nem törődnek a rendes srácokkal.

…rendes srácok??

 

Read More

saját, slam , , , 2 hozzászólás

sajtószabadság slam

http://www.mediainitiative.eu/hu/

„mit kíván a magyar nemzet?
legyen béke szabadság és egyetértés”
béke? rendben
szabadság? ez is rendben.
egyetértés? hmm, ezzel van némi gondom.
mert nekem van véleményem,
és a véleményem az, hogy nem értek vele egyet.
és nekem nincs véleményem,
mert én ugyan nem tudom, kell-e nekünk
borsodistenháta mögé még cigánytelep,
stadion, atomerőmű, negyvenedik év gyes,
hajléktalanadó, köztévébe óriáspandabébi,
vagy köztévé egyáltalán,
mit
tudom
én.

csak azt tudom, hogy nincs objektív valóság.
csak azt tudom, hogy az amiben feltétel nélkül hiszek,
az nem igazság, hanem dogma.
csak azt tudom, hogy én nem kívánok semmit,
ami a pörös számat helyettem befogja.

meddő vitát adjatok nekem.
és hozzá vitára képtelen
névtelen trollok seregét,
terjessze köztünk ősi kórját
a meg nem gondolt közbeszéd.
hiába minden szándék köztük
szívem szerint késsel vágnék
rendet ha lehetne,
de ne lehessen. nekem se.
mert inkább az ostobák, mint a hallgatás kergessen őrületbe.

és bősz publicistát adjatok nekem,
olcsó hatásvadászokat,
árasszon el a népámító ellentmondás-áradat.
hadd döntsem el én, kinek hiszek,
nekem fáj, ha rábaszok,
ezerszer inkább a sárdobálás,
mint húgymeleg kormánylapok.

apropó, kormány. elvtársak! mégis mitől paráztok ennyire?
sokba fáj a marketing és mégse hat mindenkire?
vagy zavar, hogy ezer szem villantja rátok a görbe tükröt?
zavar, hogy rinyálunk? hát bocs.
minket meg az zavar, hogy a nyakunkon ültök.
és mi még csendesek vagyunk.
nem állunk ki esőben közterekre.
csendes nemzedék ez, akinek nem tetszett,
elhúzott még amíg tehette.
mi nem ordibálunk.
nem ránk kel föl a szomszéd néni.
nem miattunk fog észhez térni,
hogy a Kádár új, de a káder a régi.
mi nem hallatszunk át a párhuzamos világba,
ahol a nép boldog, és áldását szórja rátok,
ahol még a három newtoni törvényt
újraírni is volt pofátok.

mi csak itt ülünk.
verseket hallgatunk.
elmondjuk, amit lehet,
kell.*
hátha még van valami tétje.
ha másban nem is, ebben maradt köztünk
némi egyetértés,
szabadság,
béke.

  • az eredeti verzió, amikor az aláírásgyűjtésen elmondtam, így hangzott:
    …verseket hallgatunk / és írjuk ezt a szart. alá. hátha még van valami tétje…”
    az országos selejtezőre átírtam, hogy ne alkalmi szöveg legyen.
slamvers , , , Leave a Comment

megtanulni élni

most, hogy itt állok, eltelt némi idő,
visszajutottam a dolgok kezdetéig,
megszereztem mindent, amit kívánni szokás
abból a helyzetből, ahonnan én jövök:
van munkám. megbecsülnek.
saját szobám. családom.
nem kell kenyéren és tejen élnem,
csirkefarhátért sorban állnom –
Read More

vers, video 7 hozzászólás

Cigányzene habbal

Reflexió a Somnakajról (Budapesti Tavaszi Fesztivál).

Nagyjából másfél hónappal ezelőtt megnéztem a Somnakaj nevű – mit is mondjak? musicalt? eklektikus romoperát? Az ajánlókban „roma etnoballada” meg „zenés roma sorsjáték” néven fut, de bevallom ezzel én nem lettem kisegítve. Ez alapján én valami misztikus, komplex, de legalábbis tudatosan felépített mondanivalóval rendelkező, zenei betétekkel megtűzdelt színművet vártam, a darab azonban inkább egymáshoz alig kapcsolódó dalok sorozata éppen csak annyira nyakonlöttyintve történetszósszal, hogy ne feküdje meg nagyon az ember gyomrát.

Az előadás után rengeteg gondolat és kérdés rajzott föl bennem, de mert vegyes érzelmeim voltak az előadással kapcsolatban és nem voltam benne biztos, hogy akarok ezekről írni, sokáig halogattam, hogy leírjam őket. De aztán, mivel láttam, hogy az interneten néhány konzerv-ajánlószövegen kívül alig van róla reflexió, úgy döntöttem, hogy megpróbálom összeszedni, ami eszembe jutott.
Amúgy akinek felkeltettem az érdeklődését, vagy szeretné ellenőrizni az észrevételeim helyességét, az hétfőn (jún23) este még megnézheti a Müpában.
Read More

ajánló , , 6 hozzászólás

én nem követtem a mintát.

én tanultam a hibáidból.

én követtem a mintát, mert te jó voltál hozzám és hittél bennem és hagytál szabadon lenni magamnak.
én egyetlen hibát követtem el, amit te is, kedves anyám, hogy elhittem, hogy lehet családom, és hogy én majd nem bukom bele, sőt. lesz olyan jó nekem velük, mint nekem veled.
amikor elhittem ugyanazt, mi több, hittem benne, amiben rajtam kívül még nők milliói,
hogy majd lesz valakink és boldogok leszünk, és hogy velünk máshogy lesz; mi majd nem válunk és nem vetetjük el, és nem szüljük meg, és nem adjuk másnak, nem leszünk rosszindulat és jótanács céltáblája, hogy nem leszünk kiégett, hátébéjárulékért könyörgő rabok-tovább, és főképpen hittem abban, hogy a gyerekeinknek nem kell annyi szart lenyelni, mint nekünk.
mert hogy mi tanultunk a hibáitokból.
Read More

saját, spoken word , , , 2 hozzászólás

Legyen

(házifeladattöredék)

Legyen a nyugtot-igérő,
legyen áldás, így is túl sok
baj volt vele mindig,
legyen a zéró összegű játszma,
meg a konfliktuskerülők állott
szaga, fogkőmosolyuk,
a csend.

Legyen a kisszerű poklok mestere,
aki áll a keresztúton és instant
eligazitást ad, a béna,
fakókék köztisztelet, a palota
málló hideg ura, vigye
el a szél.

vö. Kemény István: Igazságosztás, in: A néma H, Pesti Szalon Könyvkiadó, Budapest 1996)

kiemelt, saját, vers , Leave a Comment
© Copyright 2014. Theme by BloomPixel.