Ilyen az ember, (mindig ezt mondja), szebbre, többre vágyik, (élhetőre, jóra). Nő a színvonal, (mint farkán a gomba), a rosszakat lőjük néha csak (halomra). Nem mondom, hallgatom. Nem leszek geci. Önelégültségét csak úgy leplezi, mint hús-templom rothadó falát a...
Jövünk, jövünk, a dob pereg, te-ronda-ronda-ronda-rom!
Jövünk, jövünk, a lég remeg, te-rúna-rúna-rúna-rom!
Vasudvard vár! Vasudvard bár ős sziklafal és kő és zár
Vasudvard bár rideg, szilárd, csak puszta kő és csont-kopár
Megyünk, megyünk, itt jő a had, a fal reped, a zár hasad
A láng lobog, vad tűz ropog, kohó hörög, a láb dobog.
Fuss homály, ma reng a föld, jövünk, jövünk, a dob pereg
Vasudvard, jő a végzeted,
A végzeted, a végzeted!
Rothad a mag, rossz a dió a parasztnak semmi se jó hogy a nap süt, hogy elázik. De a parlag kivirágzik.
késő van de semmi kedvem itthon baszni a rezet nézzünk szét a városban egy kávéra még jó leszek fészbuk testvér megaszongya hogy mi az ábra valami könyvest van lenn az oféliába