Már megint itt vagy? A többieket sose látom erre. Nem mintha baj lenne, gyere csak be. Hogy vannak anyád virágai? Néha látom, ahogy beszélget velük, nem tudom, miket mond nekik, de biztos szép lehet, ha ennyire nőnek tőle. Van...
Az utolsó hegyre felkapaszkodva megpihentek és hagyták, hogy végigmásszon rajtuk a visszatérés öröme. Saidab elnézett a Völgy felett: a fák között kunyók dombjai nőttek ki, némelyikről üvegtábla csillogása árulkodott vagy száradó ruhák foltja, füst; de ebből a...
Mi, a Gwaith i Tolkínionnath – Tolkien fiainak népe – a Professzor szellemi gyermekeként azért jöttünk erre a világra hogy az ainuk és eldák példája nyomán teremtő szívünkkel és szavunkkal Arda rendje szerint élve visszahozzuk a fényt a világba.
Az előző posztról eszembe jutott egy régi cucc, amit egy MTT táborba írtam. Mondják, hogy ez a világ már nem a régi, és minden új korral egyre csak hanyatlik. Hiszen valaha a világ az eldáké volt, de hol vannak...
I
Mentenem kéne ami menthető
s én csak ülök
súlyosan
akár egy kőtömb
akár az az óriási madár
akit kamaszkoromban megsebeztem és némán vérzett el a füzes árnyékában.
Csendben a világ ismeretlen részének mély csendjében
költeményeimet írom amelyek egyszerre innen és túl vannak az irodalmon
a megszokás törvényein
a hülyék révületén. (tovább…)