(levél)

kedves Réka,

rég beszéltünk, gondoltam írok neked meg
mesélek magamról egy kicsit.

képzeld, öt éve nem voltam terhes,
veled utoljára.
már szinte hiányzik a rettegés.

persze nem is a rettegés hiányzik,
a hogy lesz ez így rettegése,
a titkolózás rettegése,
a minden értelmes megfontolás és a másik ember ellenében is rettegése,
a még ha beledöglök is rettegése,
legfeljebb te hiányzol.

mert minden rettegésen túl azért mégiscsak szerettem volna egy gyereket,
akivel meg lehetne élni azt, ami
egyszerűen
magától értetődően
szép.

ami nem élveboncolás,
nem tátongó hiány és harag,
nem küzdelem az erő sötét oldalával,
hanem a teremtés értelemszerű folytatása.

de az erő nem szül jogot,
nem szül jogot az igazság,
sem az, hogy én pontosan tudom, hogy hogyan lehetne élni,
és senki nem próféta a másik ellenében,
legfeljebb fanatikus
(dzsihád, satöbbi, de ezt már írtam).

meg eleve az erő nem szül.
erő, szülés, ez a kettő egymást kizárja,
abból csak görcs lesz vagy erőszak.

én csak annyira akartam már valakit, akivel ezt meg lehet élni,
ezt a szépet,
hogy egyedül a sufniban, némán, rettegve is,
hogy akkor is, ha beledöglök,
mekkora hübrisz.

aztán persze mégsem én döglöttem bele,
hanem te.
nem a szülésbe, mert azt nehéz elbaszni huszonéves, őskori egészséggel,
(egész apparátus kell hogy egy aprócska komplikációt előidézzen)
meg arra még rá lehet fogni, hogy a dzsungel törvénye, balsors, isten is úgy akarja,
de nem,
a végén te döglesz bele a diadalittas túlvállalásba,
hogy nekünk most már semmi nem árthat,
hogy ha erre képes vagyok, akkor mindenre is.

a mindennek is ára van.
megfizeted,
utána azzal kell mit kezdeni, aki maradt.

hát tessék, ez van velem azóta,
ennyi maradt az anyaságból,
egy félig döglött, félig felboncolt állatorvosi ló,
egy sok kis minden-eltöröttből összefoltozott
majdnem egy egész.

és a majdnem, az majdnem semmi.

de minden fájdalmon és veszteségen túl
mégiscsak szembenéztem a rettegéssel
és amikor a rettegés elment,
nem maradt semmi, csak én,
meg az élmény,
hogy milyen lehetne, lehetett volna
az igazi,
a szép.

amúgy boldog szülinapot.