Ritkán megyek emberek közé szomorú vagyok néha egészen szememre húzom a kalapom
esztendők homokot csikorognak a fogaim között
ki kergeti szét alólam egyszer az összekígyózott utakat
a pusztulás fekete angyalai keringnek a városok felett Read More
Világanyám megszabadított univerzum, gyönyörű univerzum.
Címke: avantgarde
© Copyright 2014. Theme by BloomPixel.