hosszú idő után egy kocka-ujjgyakorlat, küldeném Efkúnak, a kollégáimnak és mindenkinek, aki szereti

 
a szerelmem kinyírta az internetet otthon
újraindítottuk a routert de nem változott
semmi úgyhogy felhívtuk a szolgáltatót is
becsült várakozási idő harminckét perc de
mi türelmesen vártunk ezért tizenhét perc
idegtépő füreliz-hallgatás után mégiscsak
kaptunk egy csajt aki közölte hogy tudnak
róla de sajnos nem náluk van a hiba hanem
a központban valahol na ekkor kezdtünk el
egy kicsit gyanakodni mi van ha mégis van
hozzá köze a százmilliós hobbibotnetjének
amit warezjátékok eztnézdmeg-csatolmányok
terjesztésével elavult böngészők routerek
újabban összegányolt filléres okosvacakok
megfertőzésével épített fel és amivel úgy
fél órája még javában lőttük az oroszokat


A kép(regény), amihez készült

Aki esetleg nem érti hogy ez meg milyen szöveg már, annak

Ha a tartalom nem áll össze, akkor javaslom a DDOS-támadás (túlterheléses támdás) leírását [TLDR: ha a gépedet megfertőzi egy vírus vagy régi, sebezhető programokat használsz, akkor egy hacker a tudtodon kívül felhasználhatja a gépedet arra, hogy weboldalakat vagy más szolgáltatásokat túlherheljen és ezzel „lelője” őket az internetről].

Amúgy a „kockavers” műfaja Simon fqqdk Csaba Péter találmánya. Az egyetlen szigorú műfaji kritérium, hogy a vers minden sora ugyanannyi karakter legyen. A sor közepén levő szóközök beleszámítanak a karakterszámba, a sorvégiek nem. Fix szélességű (írógép-)betűvel szedve a sorok ugyanolyan hosszúak és a vers négyszögformát vesz fel, innen a műfaj neve. Többnyire szabadvers, bár ha valaki mazochista, akkor írhat kötött formában is, nem tilos.

Az eredeti fqqdk-kockák törekszenek a köznyelvi hatásra, jellemző a tárgyias hangnem, sok a tudományos és informatikai nyelvhasználat és metafora (úgy értem tényleg informatikai, nem az a szint, hogy megemlítik benne a fészbukot meg az ájfónt), ezért én is többnyire ilyen szövegekhez használtam.